MÉRGEZÉSI TÜNETEK 

1. Phalloides szindróma: Lappangási idő 8-12 óra, majd heves hányás, hasmenés, később májkárosodási tünetek lépnek fel, súlyos esetben egy-két héten belül halálhoz vezet.
Előidéző gombafajok: Az Amanita phalloides (gyilkos galóca) és néhány rokon faja (A. phalloides var. verna, A. virosa). A gyilkos galóca egyetlen termőteste egy négytagú család számára elegendő halálos dózist tartalmaz. Az Amanita phalloides var. verna (fehér, vagy ragadós galóca), A. virosa (hegyeskalapú galóca). Amatoxin-tartalmú fajokat találtak még a Galerina, Lepiota, Pholiotina és Conocybe genuszban. A kis termetű őzlábgombák között számos (kb. 10) amatoxin-tartalmú fajt írtak le. Ilyenek például a húsbarnás (Lepiota brunneoincarnata), a vörhenyes (L. helvella) vagy a rózsás (L. subincarnata) őzlábgombák. Ezek az apró őzlábgombák nehezen határozhatók, ajánlatos ezért valamennyit, de különösen a vöröses, barnás vagy lilás képviselőiket elkerülni! A tőkegombácskák közül egyetlen észak-amerikai fajból (Pholiotina filaris) mutattak ki amanitint, az európai fajokról nincsenek ismereteink, de ajánlatos ezeket is kerülni.
2. Orellanus szindróma: A lappangási idő extrém hosszú, gyakran több nap (2-17), vesekárosodási ill. néha korai gasztrointesztinális tünetekkel, végső kimenetelként veseleállás és halál következhet be.
Előidéző fajok: A mérges pókhálósgomba (Cortinarius orellanus) és további pókhálósgombafajok (C. rubellus (=speciosissimus), C. gentilis, C. splendens?). Miután a pókhálósgombák nehezen határozhatók és sok esetben még nincsenek pontos ismereteink arról, hogy az illető faj tartalmaz-e mérget, vagy sem, ezért e csoport fogyasztása kerülendő.
3. Gyromitra szindróma: Nehéz a gyilkosgalóca-mérgezéstől elkülöníteni (lappangási idő 6-12 óra), annak tüneteihez gyakran központi idegrendszeri és hemolitikus jelenségek társulnak. Súlyos esetben a keringési rendszer leállása, halál következhet be.
Előidézői: A Gyromitra esculenta (redős papsapkagomba) és egyéb papsapkagombafajok (Gyromitra fastigiata, G. infula, G. gigas, Helvella spp. stb.). Rendkívül változó toxintartalmuk miatt a szakirodalom eltérő módon értékeli a papsapkagombafajokat . Sok szerző pl. kifejezetten jó étkezési gombának tartja és ajánlja némelyiket.
4. Muszkarin szindróma: Rövid lappangási idő (15-30 perc) után gasztrointesztinális zavarok, izzadás, nyál- és könnyfolyás, vérnyomáscsökkenés léphet fel.
Előidéző fajok: a susulykagombák (Inocybe spp.) és a fehér tölcsérgombák (Clitocybe spp.). Érdekes, hogy e fajokban akár 100-szor több muszkarin (0,1-0,5%) fordulhat elő, mint a vegyület névadó gombájában, az Amanita muscariában. Leggyakoribb mérgezést okozó susulykafaj a téglavörös susulyka (I. erubescens (=patouillardi)), továbbá a kerti (I. rimosa (=fastigiata)), olajsárga (I. dulcamara) és a selymes (I. geophylla) susulyka. Ám az egyes susulykafajok identifikálása gyakran nagy tapasztalatot és exakt mikroszkópos méréseket (cisztida, spóra) követel.
A kis fehér tölcsérgombák által előidézett mérgezést aránylag ritkán írtak le. Gyakoribb muszkarintartalmú tölcsérgombafajok a Clitocybe dealbata, C. phyllophila (=cerussata), C. candicans, C. phaeophtalma (=hydrogramma) stb. Hazánkban ezek közül legveszélyesebb a mezei szegfűgombával (Marasmius oreades) azonos termőhelyen növő mezei tölcsérgomba (Clitocybe dealbata) és annak Magyarországon gyakori változata a parlagi tölcsérgomba (C. dealbata var. corda)!
5. Pantherina szindróma: Rövid lappangási idő (1-3 óra) után alkoholmámorhoz hasonlatos tünetek, vitus tánc, mély alvás következik.
Előidéző gombafajok: a párducgalóca (Amanita pantherina), a légyölő galóca (A. muscaria) és néhány ritkább rokon faj (A. regalis, A.gemmata).
6. Pszilocibin szindróma: Rövid lappangási idő (1-2 óra), főleg pszichikai tünetek, LSD-mámorhoz hasonlatos.
Előidéző gombafajok: Főleg apró termetű Psilocybe- (badargomba), Panaeolus- (trágyagomba) és egyes galócafajok (Amanita citrina), valamint kék színű susulyka- (Inocybe cyanescens), láng- (Gymnopilus) és csengettyűgombafajok (Pluteus salicinus) tartalmaznak még hallucinogén vegyületeket.
7. Coprinus szindróma: Tünetek csak alkoholfogyasztás után jelentkeznek, hőségérzet, arcvörösödés, fejfájás, fémes érzés a szájban.
Előidéző gombafajok: Bizonyítottan coprint tartalmazó fajok a ráncos tintagomba (Coprinus atramentarius) és az ezüstszálas tintagomba (C. alopecia). Irodalmi adatok valószínűsítik a következő fajok coprintartalmát: változékony tinóru (Boletus luridus), duzzadttönkű tölcsérgomba (Clitocybe clavipes), sárgászöld pereszke (Tricholoma equestre), egy pereszkefaj (Lyophyllum connatum - fehércsokros álpereszke), valamint általában az erdei tintagombákat gyanúsnak értékelik. Újabban biztosan kizárják a gyapjas tintagomba (C. comatus) és a kerti tintagomba (C. micaceus) antabusz-hatását.
8. Paxillus szindróma: Lappangási idő rövid (1-2 óra), gasztrointesztinális és hemolitikus tünetek, könnyebb mérgezési jelenségek rögtön étkezés után.
Előidéző gombafaj: begöngyöltszélű cölöpgomba (Paxillus involutus)
9. Gasztrointesztinális szindróma: Rövid lappangási idő (15 perc-2 óra), általában csupán gyomor- és béltünetekkel, ez a leggyakoribb mérgezési forma.
Előidéző gombafajok: Sárguló (Agaricus xanthoderma), tintaszagú (A. praeclaresquamosus) csiperke, nagy döggomba (Entoloma sinuatum) és rokon döggombafajok, retekszagú fakógomba (Hebeloma sinapizans) és rokon fajok, egyes nagy őzlábgombafajok (Macrolepiota venenata, M. rachodes var. hortensis), világító tölcsérgomba (Omphalotus olearius), csípős ízű pereszkefajok (Tricholoma pardalotum (=tigrinum), T. saponaceum, T. sulphureum stb.), széleslemezű fülőke (Megacollybia platyphylla), csípős tejelő- és galambgombák, mérgező tinórufajok (Boletus calopus, B. radicans, B. satanas stb.), keserű ízű kénvirággombák (Hypholoma fasciculare, H. sublateritium), feketedő nedűgomba (Hygrocybe conica), rossz szagú és ízű fülőkefajok (Collybia confluens, C. hariolorum stb.), cifra korallgomba (Ramaria formosa) és rokon fajok, rőt áltrifla (Scleroderma citrinum) stb.