A gomba se nem növény se nem állat! A természettudósok eme ősrégi sejtését a modern tudomány csak mintegy 30 éve meri vállalni, hiszen a legtöbbünk ma is a növényvilág részének hiszi a gombák birodalmát. A gombák világában sok az olyan egyszerű faj, mint az élesztőgomba (Saccharomyces cerevisiae), melyet a sör a szesz és a sütőiparban használnak. A legtöbb gomba sejtjei osztódás után együtt maradva fonalat, vagyis gombafonalat, úgy nevezett hifát alkotnak. A pókhálónál vékonyabb csúcsnövekedésű, sűrűn elágazódhat, hossza több centiméter is lehet. Körülbelül 100 - 150 hifa egymás mellett egy milimétert tesz ki. A hifák tömege a micélium . Ez többnyire már jól látható, mert vastag, fehér szövedéket alkothat az aljazaton, vagyis avaron, komposzton, korhadó fán,nyirkos falon, szerves anyagokon.Ezt nevezik penészbevonatnak . A kalapos gombák micéliumtömege a testük vegetatív része, mely a faj önfertartását végzi, legfeljebb a micéliumtelep darabolódása jelent ivartalan szaporodást a vegetatív életfolyamatok mellett. A fejlettebb gombák, így a kalaposgombák micéliumtelepe megfelelő külső környezeti tényezők (hőmérséklet,nedevesség, aljzatösszetétel) mellett, valamint alkalmas belső élettani állapot és kellő méret elérésekor termőstestet hozthat létre. A gombának ez a része jut eszébe a legtöbb embernek a (gomba) szó hallatán, melyet kirántva majonézzel és körettel tálalnak asztalára. Pedig ez csak a faj másik, a vegetetív micéluimtelepen fejlődő test része, amely az ivaros szaporodásra szerveződik.A termőtesten keletkeznek ugyanis, a gombaspórák, vagyis az ivari tulajdonságú szaporító sejtek. Ezek nem ivarsejtek,mert nem képesek összeolvadni a külsőleg teljesen azonos hím és női ivarjellegű spórák, mint ahogy azt az ivarsejtek teszik. A kalapos gomba pl.: laskagomba különnemű spórái, ha nedves, nemrég letört ágra, kettétört fatörzsre, hullanak akkor kihajtanak. Az így létrejövő hifák olyan neműek lesznek, amilyen spórából kihajtottak. A különnemű hifák csúcsai ivarszervekként érintkeznek, a csúcssejtek ivarsejtekként egyesülnek. Így kerülnek egy sejtbe - az új egyed első sejtjébe - az anyai és az apai sejtmagok , illetve így jön létre az azokban tárolódott örökletes tulajdonságok egyesülésével az új laskatelepet jellemző sajátosságok együttese. Ezek a tulajdonságok a laskára jellemző bélyegek továbbvitelét jelentik, de szükség esetén kellő mértékben mód van a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásra.
mint az élesztőgomba (Saccharomyces cerevisiae), melyet a sör a szesz és a sütőiparban használnak. A legtöbb gomba sejtjei osztódás után együtt maradva fonalat, vagyis gombafonalat, úgy nevezett hifát alkotnak. 
különnemű spórái, ha nedves, nemrég letört ágra, kettétört fatörzsre, hullanak akkor kihajtanak. Az így létrejövő hifák olyan neműek lesznek, amilyen spórából kihajtottak. 